nyitóoldal amiben segíthetek módszerek árak kapcsolat gyakori kérdések akciók, aktualitások

szorongások kezelése, stresszoldás

Ha túl nagy a nyomás, ha túl erős a teljesítési kényszer, ha úgy érzi "elege van", a szervezete is kimerül! Ilyenkor fáradtak, ingerültek vagyunk és már szinte rutinszerűen mondjuk, hogy "stresszes az életem". Hogy az ilyen élethelyzetekben is helyt tudjunk állni, tudnunk kell mi is az a stressz és a stresszreakció.

 

A stresszreakció

Maga a stressz fogalma az 1930-as években, a magyar származású Selye János kutatói munkássága nyomán vált ismertté. A stressz általános reakció, amellyel szervezetünk reagál minden kihívásra, minden veszélyérzetet keltő ingerre ("üss vagy fuss-reakció"). A stresszreakció során fokozódik az adrenalin elválasztása, ami az un. szimpatikus idegrendszert aktiválja, ezért a szívverés felgyorsul, az izmokban lévő véredények kitágulnak. A stressz és a stresszreakció az újabb neuroimmunológiai kutatások szerint ugyan több szinten zajló folyamat, ami jóval bonyolultabb, mint azt a kezdeti elméletek feltételezték, de az első és alapvető lépés a folyamatok sorában - az újabb kutatások szerint is - az adrenalin és a kortizol ("stresszhormonok") kiválasztása, és a szimpatikus idegrendszer aktiválása folytán létrejövő "készenléti állapot" tágult pupillákkal, erős szívdobogással, felgyorsult légzéssel, az izmok vérellátásának fokozódásával.

 

A "jó" stressz

Ez a gyorsan végbemenő válasz tette képessé őseinket, hogy a rájuk támadó ragadozó elől elfussanak, vagy megküzdjenek vele (ezért is nevezik "üss vagy fuss" reakciónak is). Részben tehát ennek a reakciónak köszönhetjük túlélésünket. Ez a stresszreakció az evolúció folyamán már hihetetlenül régen kifejlődött. A halak, a madarak, a hüllők ugyanazokat a stresszhormonokat választják ki, mint mi. Persze ma már az ilyen típusú életveszélyes helyzetek nem igazán fordulnak elő, de például az egyszerű vizsgadrukk során hasonló folyamatok mennek végbe, és végső soron megkönnyítik bizonyos döntések meghozását. Újabb megoldásokra késztetnek, ami fejlődésünkhöz rendkívül fontos.


A selyei koncepció szerint a stresszt (stressz-reakciót) nem okvetlenül a szervezetre káros hatások váltják ki. Az igazság az, hogy adrenalin termelődését örömmel és izgalommal járótevékenységek is kiváltják, pl. sportolás, vagy szexuális tevékenység. A teljesen stresszmentes élet unalmas lenne. Ezért Selye azt mondta, hogy a stressz az élet sava- borsa. A stressz akkor válik problematikussá, akkor hat károsan testi és szellemi életünkre, ha túllép egy bizonyos, egyénenként változó küszöböt. A stressznek van egy optimális értéke, a rendkívül ingerszegény környezet, a szélsőségesen alacsony stressz ugyancsak káros. Nagyok az egyéni különbségek a tekintetben, hogy kinek mennyi stresszre van szüksége az optimális életvitelhez, ki mennyi stresszt bír károsodás nélkül.

 

Az ártalmas stressz


Selye patkányokon végzett kísérletei azt mutatták, hogyha a stresszreakciót hosszabb időn keresztül többször kiváltja, akkor a szív és érrendszer, az immunrendszer, mellékvesék, a tápcsatorna és a bőr súlyosan károsodik. Ezek a károsodások egy ideig visszafordíthatónak bizonyultak, egy idő után azonban az alany elpusztulásához vezettek. Nagyok az egyéni különbségek a tekintetben, hogy kinek mennyi stresszre van szüksége az optimális életvitelhez, ki mennyi stresszt bír károsodás nélkül. Minden erőteljes ingernek van stresszor hatása. A végső eredmény azonban nem csak az ingertől, hanem az egyén válaszkészségétől, reaktivitásától is függ. Ezt a válaszkészséget számos külső és belső tényező befolyásolja. Ez magyarázza, hogy különböző személyek ugyanarra az ingerre különbözőképpen reagálnak. A mindennapi életben gyakran érnek minket örömteli vagy bosszantó, esetleg bánatot okozó események. Nagy részüket nem tudjuk elkerülni, az élet velejárói, hiszen számonkérnek az iskolában, a munkahelyünkön.


Minden tekintetben nagyobb ma a teljesítési kényszer, mint akár csak öt-tíz éve volt, nem beszélve arról, ami száz, vagy akár ezer éve lehetett. Természetesen korábban is voltak stresszhelyzetek, hiszen például a társas kapcsolatainkból eredő stressz-szituációk (pl. szerelmi cívódás, vagy bármilyen más típusú nézetkülönbség) mindig is voltak és valószínűleg lesznek is. Nagy a különbség a között, mit kell csinálnia az ember testének ha reális stressz éri, és mi a helyzet egy érzelmi-szociális stressz esetében.


Az olyan, nem közvetlen életveszélyt jelentő stressz-tényező, mint az anyagi gondok, vagy a főnök irreális elvárásai, ugyanúgy adrenalin és egyéb stresszhormon kiválasztást idéznek elő, mint a reális stressz és ez idővel kétségbeejtő egészségügyi következményekkel jár.


Ha valaki meg akar enni, akkor futni kell az életért, tehát ott helyénvaló az adrenalinkiválasztás, energiamaximalizálás, de ha a társadalmi körülményei stresszelik hónapokon át, vagyis az un. pszichoszociális stressz ellen ez a stresszreakció nem a legmegfelelőbb. Evolúciós szempontból az a néhány évtized-évszázad, amióta életünkre a mindennapi stressz (pszicho-szciális stressz) a jellemzőbb, röpke pillanatnak tekinthető csupán, azaz túlságosan rövid az élettani reakciók megváltozásához, így ma is "ősemberi reakcióinkkal" kell együtt élnünk.

 

Stresszből szorongás?

A szorongás szót leginkább az erős félelem szinonimájaként használjuk. Ez a megközelítés nagyjából helyes is, de a hétköznapokban ilyenkor általában egy-egy konkrét szituációra gondolunk. Kevésbé ismert a generalizált szorongás. A generalizált szorongásra jellemző a számos helyzetre és eseményre kiterjedő aggodalom, amit gyakran kísér nyugtalanság, idegesség vagy fáradékonyság, ingerlékenység, alvászavar, esetleg izomfeszültség. A generalizált szorongás gyakran valamilyen stressz hatására alakul ki. A legjellemzőbb stresszfaktorok a téma elismert kutatója, Dr. Aaron T. Beck szerint:

  1. a fokozott elvárások, mint pl. az előléptetés, a szülővé válás. Ilyenkor az egyén számára fontos értékekről van szó. A fokozott elvárások, a nagyobb felelősség miatt több energiát mobilizál, jobban aggódik egy esetleges kudarc miatt;

  2. fokozott fenyegetés pl. ha egy fiatal szakember ellenséges főnököt kap, és attól kell tartania, hogy a legkisebb hiba is állásába kerülhet. Ebbe a csoportba tartozó jellegzetes stressz, ha egy anyának beteges a gyereke. Az ismételt betegségek alatt az anya attól tart, hogy nem tudja megfelelően ápolni, gondozni a gyereket, s a gyerek nem gyógyul meg, vagy valami nagy baja lesz;

  3. az önbizalmat aláásó, stresszt okozó események: Beck egy fiatal jogász esetét ismerteti, aki megbukott egy vizsgán, emiatt nem kapott állást. Ugyanebben az időben a barátnője közölte vele, hogy nem szereti, pedig ő abban bízott, hogy összeházasodnak, s gyermekeik lesznek. Ezek után a férfi attól tartott, hogy soha nem fog tudni jól elhelyezkedni és soha nem lesz boldog családi élete - mindkét feltevés hozzájárult krónikus szorongásához.

 

A keleti szemlélet

A hagyományos kínai orvoslás szerint a betegség kialakulásának oka a jin és a jang harmonikus egyensúlyának felborulása. A jin és a jang két ellentétes lényeg, melyek szembenállnak és szabályozzák egymást. Folyamatosan egymásba alakulnak, teljesen egymástól nem választhatóak el. Tél-nyár, nappal-éjjel, víz-tűz. A jang tevékenység (sport, munka) után jin tevékenységre (pihenés) van szükség, hogy az energiaegyensúly és ezzel az egészség megmaradjon. A stresszként megélt érzelmek és élmények a janghoz tartoznak, tehát a jin energiák erősítése nélkül az egyensúly felborul, ezért az egyensúly fenntartásához a jin erősítésére van szükség.


A hagyományos kínai belgyógyászati szemléletre jellemző, hogy az érzelmeket szervekkel párosítják, a düh, a harag a máj és az epe alá tartozik, míg a félelem a vesét gyengíti le. Szorongásban tehát a vese erősítése indokolt, de mivel a vese jin szerv, erősítése egyúttal a jin és jang egyensúlyának visszaállításához is hozzájárul.

 

Alkalmazott gyógymódok

Nehéz problémáról van szó, mert sokaknak szinte természetes, hogy idegesek, fáradtak, nem is gondolják, hogy valamilyen változtatásra lenne szükségük. A probléma felismerése már fél siker, mert bármilyen módon is, de megkezdődik a probléma kezelése.


Nagyon jó eredményeket sikerült elérni fülakupunktúrával, amivel a jin szerveket erősítjük; egy "felpörgött" páciensemet idézve: "buddhai nyugalom szállt rám".

Szintén jó hatású a Bach virágterápia, amiben külön esszencia szolgál a konkrét és általános félelmekre, illetve a bármilyen nehézség ellenére is tovább dolgozó menedzser-típusú emberek számára. Így mindenki számára tökéletes, egyéni esszencia-kombináció állítható össze.

Vannak olyan stresszkezelési technikák, melyek megtanulhatóak és bárki számára könnyen alkalmazhatóak. Ha szükséges, az akupunktúrás kezelés és a virágterápia melett lehetőség van néhány ilyen relaxációs technika elsajátítására is.


amiben segíthetek:

 

honlap fejezetek: írásaim más weboldalakon: fókuszban: